Rövidbél szindróma

Rövidbél szindróma

Rövidbél szindrómáról beszélünk akkor, ha a születést megelõzõen vagy a születést követõen a vékonybél több, mint fele károsodik illetve elveszik. A vékonybél szakaszának elvesztése betegség vagy sebészi úton történõ eltávolítás következménye. A rövidbél szindróma malabszorpcióhoz vezet, amely állapotnak a lényege az, hogy a szervezet nem tudja emészteni és felszívni a szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat.

A rövidbél szindróma tünettana attól függ, hogy melyik vékonybélszakasz érintett. Az ép vékonybél 3 különbözõ szakaszra tagolható:

- duodenum: a vékonybél relatív rövid kezdeti szakasza, a gyomorból indul és a jejunumban végzõdik

- jejunum: a középsõ szakasz, a vékonybél kb 2/5-e, nagy tápanyagfelszívó felülettel rendelkezik

- ileum: a vastagbél elõtti szakasz, a vékonybél 3/5-e.

Az általános ismérv az, hogy a vékonybél fele eltávolítható anélkül, hogy késõbb ez jelentõs következményekkel járna. Ez különösen igaz akkor, ha az ileum érintetlen marad.

A teljes jejunum eltávolítása sem jár jelentõs felszívódási és emésztési zavarral - ilyenkor az ileum "átveszi" a jejunum "szerepét", kivéve a laktáz enzim termelését (laktáz deficiencia alakul ki). Az ileum eltávolítása okozza a rövidbél szindróma jellegzetes tünettanát, mivel ez a bélszakasz a leginkább felelõs a zsírok, epesavak és B12 vitamin felszívásáért.

BÕVEBBEN

A rövidbél szindróma kialakulásának számos oka lehet, a leggyakoribbak a necrotizáló enterocolitis (a koraszülöttek gyulladásos bélbetegsége), a bél atresia (bélszakasz kifejlõdésének hiánya) és a volvulus (bélcsavarodás, amely során a bél vérellátása károsodik). Rövidbél szindrómához vezethetnek a magzati élet során kialakuló állapotok, mint az intestinalis malrotáció (vékonybél forgási rendellenessége) és a gastroschisis. Rövidbél szindróma alakulhat ki az ileum betegség vagy trauma miatti sebészeti eltávolítása következményeként is. Crohn betegség és az ileumra lokalizálódó bélbetegségek is okozhatják.

Tünetek:

A rövidbél szindróma tünetei a károsodott felszívódás, a malabszorpció miatt alakulnak ki:

- súlycsökkenés, fogyás

- hasmenés

- haspuffadás

- fáradtság.

Diagnózis:

Rövidbél szindróma diagnózisában a részletes anamnézis felvétel, a fizikális vizsgálat és lehetõség szerint a következõ vizsgálatok segíthetnek:

- vérvétel

- hasi röntgen vizsgálat

- hasi UH vizsgálat

- székletvizsgálat - fertõzés vagy vér jelenléte igazolható

- endoszkópia

- colonoscopia

- kilégzési hidrogén teszt - a szénhidrátok malabszorpciós fokának megítélésére, a fokozott baktérium jelenlét igazolására használható.

Az említett módszerek közül a szükséges vizsgálat kiválasztása szakorvosi feladatkörbe tartozik és minden esetben egyedi elbírálást igényel.

Kezelés:

Rövidbél szindrómában a tápanyagok felszívódása károsodott. A rövidbél-szindróma helyes kezelésének fontos eleme a folyadék-, elektrolit- és tápanyagpótlás, és ezek megfelelõ tartós biztosítása. A tápanyagok parenteralisan és enteralisan biztosíthatók. A parenterális táplálás, a kezelés egyik lehetõsége során a tápanyagokat infúzió segítségével juttatják a szervezetbe, így a szervezet emésztõrendszere nagymértékben tehermentesíthetõ. A másik lehetõség, az enterális táplálás során az esetek többségében szonda lehelyezése történik a gyomorba vagy a jejunumba. A diéta felállításában dietetikus véleményének kikérése javasolt.

Az említett tünetek észlelése esetén minden esetben kérje ki orvosa véleményét.